2013 dec 01, Kategória: Cég, 3 217 Megtekintés

Mit tehet a munkáltató a kiégés ellen?

Burnout – szindróma, vagyis magyarul kiégés, melynek veszélye bárkinél fennáll, aki a munka világában tevékenykedik nap, mint nap. A kiégés érzelmi téren jelent egyfajta depresszív állapotot, amikor úgy érzi az ember, hogy nincs hatással a körülötte zajló folyamatokra, mikor elveszti motivációját munkájában, mikor egyszerűen belefásul a mindennapi tevékenységeibe.

Ki, vagy mi okolható a kiégés kialakulásáért? Talán evidensnek tűnhet a válasz, hogy a munkahelyben kell keresni a ludast, mely miatt a dolgozónál a motiválatlanság, a munkakedv elvesztése megjelenik. Azonban nemcsak a munkahelyi szervezetben rejlő okai lehetnek a folyamat beindulásának, hanem a dolgozó egyes személyiségjegyei is felelősek lehetnek a kiégés állapotáért. Például, amikor valaki folyamatosan magasra helyezi a lécet, és így ássa alá saját önbizalmát, ez mindenképp jó táptalaj ad a kiégés folyamatának beindulásához. Természetesen a munkahely részéről is számos ok felsorakoztatható, melyek kezeletlensége kapcsán eluralkodhat a dolgozókon a kiégés. A visszajelzés hiánya, a túlzott felelősség és az azzal aránytalanul alacsony fizetés, a rossz munkahelyi légkör, a munkáltató rossz piaci helyzete, egy tömeges leépítés, az erkölcsi megbecsülés hiánya, a monoton munkavégzés csak néhány példa a sok ok közül, mely alááshatja a munkavállalóknak a saját  tevékenységükbe vetett hitüket és ezáltal fáradttá, kedvtelenné, fásulttá, egyszóval kiégetté teheti őket.

Természetesen a kiégés nem egyik napról a másikra éri utol a munka taposómalmába őrlődő embert, vannak meghatározható fázisai. Továbbá a kiégés esetén is, ahogy minden fizikális és mentális probléma kapcsán, nemcsak beavatkozásra, hanem megelőzésre is van mód. A kiégés esetén a szakemberek öt fázist említenek. Az első szakasz, ahol még a burnout-szindróma gondolata sem vetődik fel a lelkesedés időszaka. Az ember új munkahelyén, új munkakörében még izgalommal éli meg a munkanapokat, tele van energiával, tetterővel. Nem véletlen a mondás sem: “Új seprű jól seper.” A legegészségesebb szakasz a realitásé, amikor a dolgozó lehiggad, elkezdi átlátni, hogy meddig tart a felelőssége és egy egészséges, együttműködő, érdeklődő, de a kompetencia határokat betartó elköteleződés jön létre az emberben. Ezt követi a stagnálás időszaka, amikor egyre negatívabbnak érződik a munkahelyi légkör, és ha ekkor nem kerül sor a megelőzésre, akkor elérkezik a frusztrációs szakasz, amely már kihatással van a munkavégzés minőségére és a dolgozó mentális és fizikális állapotára is. A frusztrált dolgozónak nemcsak a teljesítménye csökken, hanem beszűkül a kommunikációja, tüskéssé válik. Itt még a beavatkozás segíthet, és ezáltal elkerülhető az apátia fázisa, amikor a teljes motiválatlanság jellemzi a munkavállalót, miközben ellenségessé válik, önértékelési zavarokkal küzd, egyre közeledve a depresszió felé.

A kiégés megelőzésére, kezelésére számtalan bevált módszer kínálkozik a problémát komolyan vevő munkáltatók számára. Ilyen eszközök például a rugalmas szabadságolási rendszer, a fokozott terhelés, a személyes problémákra való odafigyelés, változatos munkaszervezés, tréningek önismeret és csapatépítés terén, a munkavállalók véleményének figyelembevétele, döntésbe való bevonása, a jól végzett munka személyes elismerése, szakmai fejlődés támogatása, kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. Az amerikaiak e téren is Európa előtt járnak, újabb és újabb lehetőségeket keresnek a burnout-szindróma megelőzésére. A szabadidő értékének felismerése kapcsán új elemként vezették be a pluszba kiadható szabadnapot, vagy éppen fizetett szabadságot, ezzel jutalmazva a dolgozókat és egyben a kiégés megelőzésére is jó gyógyír az extra szabadidő. A munkáltató kiégés elleni küzdelme mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a munkakedv elvesztésének megelőzése nemcsak a munkáltató felelőssége, a dolgozó embernek is tennie kell saját mentális és fizikális állapotának megóvása érdekében!